Sopron

Ismét módosult a kamarai törvény

Ismét módosult a kamarai törvény
Immáron a negyedik kormányzati ciklusban foglalkozik az országgyűlés a kamarai törvénnyel.
Ezúttal a testület 2003. decemberében módosította a gazdasági kamarákról szóló törvényt. A hosszas előkészítő munka helyenként nem nélkülözte a kemény vitát, ütközést. A gazdasági önkormányzatok több lehetőséget, nagyobb teret akartak biztosítani a vállalkozások érdekében kifejtett tevékenységnek, de csak részben voltak sikeresek. Most három fő területen sikerült eredményt elérni: bővültek a kamarák közfeladatai, a vállalkozások igényeihez jobban igazodik a kamarai szervezeti rendszer és nagyobb lett a kamarák pénzügyi forrásainak lehetősége.

A közfeladatok bővülése

A törvénymódosítás a kamarák részére biztosítja a gazdaságstratégiai döntések előkészítésében és a vállalkozások EU-felkészítésben a részvételt, nagyobb beleszólást ad a szabványosítás, a minőségügy és az iparjogvédelem területén. Bővültek a kamarák jogosítványai a tisztességtelen piaci magatartás elleni fellépés esetében.

Nagyon fontos, hogy a törvénymódosítás kiegészítő szabályokkal számos, a szakképzési rendszer fejlesztését célzó feladatot ad a kamarák kezébe. Így például 16 szakma gondozását veszi át első ütemben a kamara az államtól, az érdekelt ágazat vállalkozásaival együtt meghatározva a piac által megkövetelt szinteket az adott szakmában. Általánossá válik a tanulószerződési rendszer intézménye, ahol a kamara előtt köttetik meg a vállalkozó és a tanuló között a megállapodás.

Szervezeti és választási változások

A törvénymódosítás a kamarai rendszer évtizedes kezdeményezésének eleget téve kiterjeszti az önkormányzati autonómiát a belső szervezeti rend meghatározásában, így a kamarák a tagok igényeinek megfelelően az eddigieknél szabadabban alakíthatják ki belső szervezetüket. A kereskedelmi és iparkamarákon belül eltörölték a szakmai osztályokat, a testületi munka és a választási folyamatok a tagozatokban zajlanak. Továbbra is megmarad a három kötelező tagozat (ipar, kereskedelem, kézműipari), de a tagok legalább 10%-a kezdeményezésére további tagozatok alakíthatók. (Emlékeztetőül: a soproní kamarában már 2000-ben felmerült, hogy negyedikként alakuljon meg a szolgáltatási tagozat.) Továbbra is működhetnek a jól bevált szakmai klubok.

Ez év őszén lejár a 2000. évi rendkívüli választásokon megválasztott kamaraí küldöttek és tisztségviselők mandátuma. Addig még ki kell alakítani a tagok igénye alapján az új belső szervezetí rendet (legkésőbb március végéig), majd módosítani kell az alapszabályt, az önkormányzati és a választási szabályzatot (belső egyeztetések után az elnökség előterjesztésére a küldöttgyűlés fogadja el legkésőbb júniusig).

Pénzügyi források
A közfeladatok esetében a kamarák gazdasági társaságokat alapíthatnak, és az állami költségvetés egyes fejezeteiben meghatározott források állnak a kamarák rendelkezésére (pl. a szakképzés segítésével kapcsolatban).

Ezúttal a testület 2003. decemberében módosította a gazdasági kamarákról szóló törvényt. A hosszas előkészítő munka helyenként nem nélkülözte a kemény vitát, ütközést. A gazdasági önkormányzatok több lehetőséget, nagyobb teret akartak biztosítani a vállalkozások érdekében kifejtett tevékenységnek, de csak részben voltak sikeresek. Most három fő területen sikerült eredményt elérni: bővültek a kamarák közfeladatai, a vállalkozások igényeihez jobban igazodik a kamarai szervezeti rendszer és nagyobb lett a kamarák pénzügyi forrásainak lehetősége.

A közfeladatok bővülése
A törvénymódosítás a kamarák részére biztosítja a gazdaságstratégiai döntések előkészítésében és a vállalkozások EU-felkészítésben a részvételt, nagyobb beleszólást ad a szabványosítás, a minőségügy és az iparjogvédelem területén. Bővültek a kamarák jogosítványai a tisztességtelen piaci magatartás elleni fellépés esetében.

Nagyon fontos, hogy a törvénymódosítás kiegészítő szabályokkal számos, a szakképzési rendszer fejlesztését célzó feladatot ad a kamarák kezébe. Így például 16 szakma gondozását veszi át első ütemben a kamara az államtól, az érdekelt ágazat vállalkozásaival együtt meghatározva a piac által megkövetelt szinteket az adott szakmában. Általánossá válik a tanulószerződési rendszer intézménye, ahol a kamara előtt köttetik meg a vállalkozó és a tanuló között a megállapodás.

Szervezeti és választási változások
A törvénymódosítás a kamarai rendszer évtizedes kezdeményezésének eleget téve kiterjeszti az önkormányzati autonómiát a belső szervezeti rend meghatározásában, így a kamarák a tagok igényeinek megfelelően az eddigieknél szabadabban alakíthatják ki belső szervezetüket. A kereskedelmi és iparkamarákon belül eltörölték a szakmai osztályokat, a testületi munka és a választási folyamatok a tagozatokban zajlanak. Továbbra is megmarad a három kötelező tagozat (ipar, kereskedelem, kézműipari), de a tagok legalább 10%-a kezdeményezésére további tagozatok alakíthatók. (Emlékeztetőül: a soproní kamarában már 2000-ben felmerült, hogy negyedikként alakuljon meg a szolgáltatási tagozat.) Továbbra is működhetnek a jól bevált szakmai klubok.

Ez év őszén lejár a 2000. évi rendkívüli választásokon megválasztott kamaraí küldöttek és tisztségviselők mandátuma. Addig még ki kell alakítani a tagok igénye alapján az új belső szervezetí rendet (legkésőbb március végéig), majd módosítani kell az alapszabályt, az önkormányzati és a választási szabályzatot (belső egyeztetések után az elnökség előterjesztésére a küldöttgyűlés fogadja el legkésőbb júniusig).

Pénzügyi források

A közfeladatok esetében a kamarák gazdasági társaságokat alapíthatnak, és az állami költségvetés egyes fejezeteiben meghatározott források állnak a kamarák rendelkezésére (pl. a szakképzés segítésével kapcsolatban).

www.cyberpress.hu